A hosszan tartó lelki betegségnek ásó-kapa a vége. De miért kell egy repülőnek leesni ahhoz, hogy a társadalom észrevegye: a boldogságmérlegünkkel társadalmi szinten nagyon nagy a baj?! Többen fúlnak bele a pohárba (evésbe, vásárlásba, élvezeti szerekbe, gyógyszerekbe), mint a tengerbe. Foglalkoznunk kell a depresszióval és társaival.

Mindennaposan elhangzó mondatok mögött rejtőzködik a felismerési lehetőség: esetleg Te is sok hasonlót hallhatsz? „Nem vagyok én pesszimista, csak reálisan látom az életet.” „Az én koromban már nem sok munkalehetőséget találni.” „A férfiak mind rohadt szemetek, csak ágyast keresnek.” „Minden nő csak a révbe jutást keresi.” „A magyarok mindig széthúznak, pártütő nép vagyunk.” „Egy kapcsolat bármikor tönkremehet, gondolni kell a legrosszabbra.” „Az élet nem matyóhímzés.” „Láttam én már karón varnyút!” „Válság van, ez van.” „Nem ma jöttem le a falvédőről.” „Az egészséges ételeknek nincs semmi íze.” „Erre a kis időre már nem kell más.” - …Ettől a szemlélettől emberségünk, személyiségünk nap mint nap komoly károsodásokat szenved el (nem csak klasszikus klinikai igényű testi betegségeket), az életünk minősége és a harmónia hiánya pedig élettel ellentétes, végzetes következményeket ígér.

Ha valaki alaphangulatként rosszat (negatív hangulatú szavakat, borongós jelzőket) beszél az előtte álló képről, és a fehér rózsának is fekete az árnyéka, akkor a dolgot könnyed vagy súlyosabb depressziónak címkézhetjük. A DEPRESSZIÓ szó magyarul azt jelenti: nyomasztott, derűlátást vesztett hangulatban van az ember, egyedül érzi magát és nem lát bizakodó reményt a megoldásokra. A depresszió azokhoz a hangulati betegségekhez tartozik, mint a társaságkerülő magány (bezárkózás), az önsorsrontó magatartás (káros szokások űzése), a függőségek és életellenes szokásokhoz való ragaszkodás (alkohol, gyógyszerek, hangulatjavító szerek, játékok, internet). Nem mindig ismerszik fel a jelenség, hiszen „csak” SZEMÉLYISÉGZAVAR, ami nem mindig igényel azonnali orvosi ellátást és általánosan is találkozunk ezzel a környezetünkben. A személyiségzavar orvosi értelemben (még) nem ellátást igénylő betegség: arról van szó, hogy az ember állandósult módon él együtt a rossz hangulattal, a boldogtalansággal, huzamosan van negatív hangulatban, amelyhez viszont mintha még ragaszkodna is, nem tud kitörni, esetleg érvekkel és példákkal meg is magyarázza: miért csak így lehetnek a dolgok.

Nem vaknak való a tükör. Ezek az emberek időszerűen nem látják, hogy milyen a teljes, boldog élet, az örömteli „most”-ban levés, nem élnek át saját tetteikkel sikereket. Ezért kell segíteni a depressziósoknak, és más személyiségzavartól küzdő embereknek. Nem veszik észre, hogy mi a baj. Nem tudnak reálisan látni érzelmi helyzeteket, nem képesek küzdeni a változtatásért. A baj az, hogy egy pusztító szikra az egész várost is felemésztheti!…A nemcselekvés, a lustaság, a tétlenség kiterjeszti az ördög birodalmát, és felemészti a lelket a sötét hangulat.

Előfordult már, hogy panaszkodtál fűnek-fának? Néha elmegy. De ne váljon szokásoddá, és környezetedben is VEDD ÉSZRE, ha nagy a baj. Mindegy, hogy miért van. Sürgősen TEGYÉL VALAMIT, nem tudod mennyi időd lehet javítani, AZONNAL kell. Kérj segítséget, ha éppen Te vagy a gödörben. CSELEKEDJ, ha meglátod: ha másnak kell egy kis támasz. Egy dologra figyelj: sajnos, aki ebbel jár - ugatni tanul!: ne légy társa a panaszkodásnak! Kiutat kell találni a megoldásokhoz, a jót keresd, KERESS BOLDOG EMBEREKET, akár hétköznapi embert, akár szakembert.

Mert az Élet szép.

Ragyogjanak Rád a csillagok!

Imolai Judit    www.astrologia.hu

Személyes foglalkozás időpont egyeztetés: (+36)209462293

(Kép: Fehér Rózsa. Foto: ImolaiJudit)